Kolozsvár
koordinátái
A hajdani gazdagsága miatt "kincsesnek" mondott Kolozsvár
(románul Cluj, 1974 óta hivatalosan Cluj-Napoca, németül
Klausenburg) az Erdélyi medence északnyugati sarkában,
a Gyalui-havasok keleti nyúlványa, a Bükk-erdő;
és a Feleki-hegy lábánal, a Kis-Szamosnak a város
fölötti kiszélesedő; völgyében,
a folyó mindkét partján fekszik, de délen is,
északon is felkúszik a völgyet szegélyező
hegyek-dombok oldalára. A városon átfolyik a
Malomárok nevű, mesterségesen kiképzett Szamos-ág,
ennek azonban a belvároson átvezető szakaszát
részint befedték. A városnak a Főtéren
mért tengerszint feletti magassága 345 m, hossza 13 km, szélessége
11,5 és 7,5 km között váltakozik, összterülete
mintegy 100 negyzetkilométer. Földrajzi helyzete: 23°39'
keleti hosszúság és 46°46' északi szélesség.
(Kolozsvári utitárs nyomán '98)
Milyen
város Kolozsvár?
Kolozsvár Erdély legrégibb és Románia
egyik legnagyobb városa, Kolos megye székhelye, municípium,
azaz megyei rangú város. Lakosainak száma az 1992-es
népszámlálás adatai szerint 328 ezer fő.
Ebből román 248,248 (75.69%), magyar 74,483 (22.70%), német
1136 (0.34%), roma 3251 (0.99%), zsidó 353 (0.11%), egyéb
nemzetiségű 472 (0.17%).
Kolozsvár fontos közlekedési gocpont. Itt futnak
össze az Erdélyt nyugat-kelet és észak-déli
irányban átszelő fő országutak és
vasutvonalak. Ugyanakkor Kolozsvár az ország egyik legfontosabb
ipari, pénzügyi és kereskedelmi központja, számos
gyára és nagyüzeme van.
Kolozsvár Erdély legfontosabb művelődési
központja volt és az is maradt. Két színháza,
illetve operaháza, több hangversenyterme van, önálló
rádió- és televízióállomásai.
Számos nagy múltú vagy újabban alakult tudományos
és művelődési intézmény, társaság
és alapítvány működik.
Történelme foyamán Kolozsvár mindig fontos
iskolaváros volt, nemcsak ügyes mesterei és kereskedői
tették "kincsessé", hanem iskolái is, amelyek századokon
át szellemi kincsekkel árasztották el egész
Erdélyt.
Rövid
története
Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. Románia területén
felfedezett legrégebbi, neolitikumbol származó leleteket ugyancsak a
város környékén talalták. A római kor mély nyomokat hagyott a város
fejlődésében, a régi római castrum egy virágzó várossá alakult. Római neve
Napoca, ennek emlékére kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet. A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispánsági vár.
A Kolozsvár nevű, szerény katonai erodítmény körül
magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hospesek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni. 1270-ben V.István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király.
